Mi az egészségpénztár?

Az 1993. évi XCVI. Törvény (Öpt.) alapján létrehozott önkéntes egészségpénztárakon keresztül az állam jelentős adókedvezményekkel támogatja azokat, akik gondolnak saját, családtagjaik, vagy dolgozóik egészségének védelmére, illetve a TB által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatást vesznek igénybe.

Az egészségpénztárak magánszemélyek által alapított, egészségvédelmi kiadásokat finanszírozó non profit szervezetek, melyek önkormányzati elven, szigorú szabályok között működnek.

Az egészségpénztár tulajdonosai maguk a tagok. A pénztárba mind a magánszemély tagok, mind a munkáltatói tagok teljesíthetnek befizetéseket.

A befizetésekből a döntő rész (működési és likviditási alap levonása után) a tagok egyéni számlájára kerül, melyet a pénztártag teljes egészében igénybe vehet különböző egészségügyi és egyéb betegség megelőzését célzó szolgáltatásokra.

Az önkéntes egészségpénztár hasonló elven működik, mint az önkéntes nyugdíjpénztár, a lényeges különbség, hogy a szolgáltatást itt a tagok várakozási idő nélkül, szinte azonnal igénybe vehetik.

Ki lehet pénztártag?

Egészségpénztár tagja lehet az a magánszemély, aki a 16. életévét betöltötte, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézvekötelezőnek ismeri el, és a tagdíjat rendszeresen fizeti; illetve az a munkáltató, aki a pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben átvállalja.

Miért előnyös az Önkéntes Egészségpénztár?

Az egészségpénztáraknak számos elünyük van. Legfontosabb előnyként sokan a pénztári befizetések után járó adókedvezményt tekintik. Emelett persze más előnyök is léteznek. A befizetéseit könnyen nyomon követheti, mert az egészségpénztárak a befizetett pénzt és annak hozamait névre szólóan, egyéni számlán tartják nyilván. Az aktuális egyenlegről rendszerint évente küld elszámolást az egészségpénztár. A befizetett összeg a pénztári tagság alatt bármikor felhasználható, következő év(ek)re átvihető. A fel nem használt összeg után hozam jár. Az egészségpénztári szolgáltatásokat nemcsak a pénztártag, hanem az ő közeli hozzátartozói is igénybe vehetik. (Ki számít közeli hozzátartozónak?) Az egészségpénztári számlán lévő összeg örökölhető. A pénztártag halála esetére kedvezményezettet jelölhet meg. Ennek elmulasztása esetén a törvényes örököst illeti meg a egészségpénztári számlára befizetett tagdíj és annak hozzamai. A tagdíj fizetését a munkáltatója részben vagy teljes egészében átvállalhatja.

Ki számít közeli hozzátartozónak az egészségpénztári szolgáltatások igénybevételekor?

Mint fentebb is említettük, az önkéntes egészségpénztárak szolgáltatásait, a pénztártagon kívül, annak közeli hozzátartozói is igénybe vehetik. Közeli hozzátartozónak számít:

Az egészségpénztárak szolgáltatásai

Az alábbiakban felsoroljuk, hogy az egészségpántári számláján lévő összegből miket vásárolhat, illetve milyen (főként egészségügyi) szolgáltatásokra költheti.

  1. Pénzbeli szolgáltatások

    • Gyógyszerek vásárlása
    • Gyógyhatású készítmények vásárlása (csak gyógyszertárból, OGYI lista alapján) (pl. kötszerek, fertőtlenítő szerek, csecsemőápolási cikkek, stb.)
    • Gyógyászati segédeszközök vásárlása (pl. szemüveg, hallókészülék, vérnyomásmérő, lúdtalpbetét, stb.)
    • Szakorvosi ellátások igénybevétele (pl. fogászat, allergológia, sebészet, bőrgyógyászat, szemészet, nőgyógyászat, stb.)
    • Belföldi gyógyüdülés, gyógyfürdői ellátás, gyógytorna, stb. igénybevétele

  2. Orvosi javaslathoz kötött szolgáltatások

    • Finanszírozható a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása (pl. uszodabérlet, pályahasználati díj) (Nem finanszírozható: utazás, szállás, sportruházat, soprtlábbeli, étkezés)
    • Kórházi hotelszolgáltatás (kiemelt ellátás, egyágyas szoba, telefon, TV, internet, stb.)
    • Otthonápolás (a pénztár által szerződött szakápolókkal biztosított ellátás)
    • Védőoltások (pl. influenza elleni oltás)
    • Kiegészítő táppénz (az átlagkereset és a hivatalos táppénz közötti különbözet)
    • Mozgáskorlátozottak, látássérültek életvitelét megkönnyítő eszközök beszerzése

  3. Természetbeni egészségpénztári szolgáltatások

    • Egészségügyi alapellátáson felüli és szakellátáson belüli kiegészítő szakellátás
    • Közösségi és egyéni egészségvédelmi programok (gyógyüdülés, sport) szervezése és finanszírozása

  4. Egyéb

    • Hátramaradottak segélyezése (az elhunyt számlaegyenlege elkölthető)

Adókedvezmény

Adózási szempontból két típusú egészségpénztári szolgáltatás létezik:

Az egyéni befizetések után éves szinten 30%, maximum 100 illetve 120 ezer Ft adókedvezmény pénztári jóváírásáról rendelkezhet az egészségpénztári tag az adóhatóság felé, éves adóbevallása keretében.

Az egyéni befizetés 30%-a SZJA-kedvezményben részesül (az önsegélyező pénztárral együtt 100.000 Ft, a nyugdíjpénztárral együtt 120.000 Ft) oly módon, hogy az összeg közvetlenül az egészségpénztári számlán kerül jóváírásra. A 2020. előtt nyugdíjba vonulók esetén az igénybe vehető adókedvezmény 130.000 Ft (150.000 Ft). A pénztártag által az adóévben prevenciós céllal igénybevett szolgáltatás összegének 10%-a, valamint a pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg 10%-a külön SZJA-kedvezményben részesül. Az egyéni befizetésekről az egészségpénztárak az év zárása után adóigazolást küld.

A magánszemély önkéntes biztosítópénztári (önkéntes nyugdíj- vagy önként egészségpénztár) jóváírt összegnek (a saját befizetésének, illetve a kívülálló támogató adományának) a 30 százalékával, de legfeljebb 100.000 Ft-tal csökkentheti az adóját.
Ez a 30 százalék, de legfeljebb 100.000 Ft korlát külön-külön érvényesül a nyugdíj- és az egészségpénztárra, de együttesen legfeljebb adóévenként 120.000 Ft érvényesíthető önkéntes biztosítópénztári befizetés címén. Az a munkavállaló, aki 2020. január 1. előtt tölti be a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, emelt összegű adókedvezményt érvényesíthet. A nyugdíjkorhatárhoz közelítve a befizetési hajlandóságnak a növekedése tapasztalható, ezért a személyi jövedelemadó törvény ezt támogatva úgy rendelekezik, hogy aki 2020. január 1. előtt tölti be a rá vontakozó öregségi nyugdíjkorhatárt, az önkéntes pénztárakba tett befizetésének ugyanúgy 30 százalékát veheti igénybe adókedvezményként, de a kedvezmény felső határa 100.000 Ft helyett 130.000 Ft.
Ha a nyugdíjazás előtti személy egyszerre önkéntes nyugdíjpénztár és egészségpénztár tagja is, akkor a két pénztártagságára tekintettel a maximálisan igénybevehető adókedvezmény 150.000 Ft.